A sport, mint �letforma
�lvezz�k!
Kezdj�k ott, hogy ha elmegy�nk ak�r futni, kondizni, vagy b�milyen m�s edz�sre, ne a fogy�s legyen a c�l. Tudom, hogy van aki csak ez�rt megy, �s azt is, hogy van akinek ez b�v�lik, m�gis �gy gondolom, hogy az ilyen ind�ttat�s nem lehet hossz� t�v�, egyr�szt mert lehet, hogy az adott id� alatt nem azt az eredm�nyt �rj�k el, amit szeretn�nk, �s ez bizony el�g lehangol� lehet, m�sr�szt a negyvenes �veink felett m�r k�nnyen meglehet, hogy ez nem is fog k�l�n�sebben �szt�n�zni. �s �szint�n azt kell, hogy mondjam nem is ez a fontos. A mozg�snak �r�m�t kell okoznia, hiszen gondoljunk csak bele, hogy gyerekk�nt mindenhova felm�sztunk, ahova csak lehetett szerett�nk futkosni, fog�csk�zni, mert j�t�k volt, mert j�l �rezt�k magunkat. �ppen ez�rt a sportokhoz sem �gy kell hozz��llni, mint egyfajta �thoz a t�k�letes alakhoz, hanem, mint egy tev�kenys�gre, amit csup�n az�rt csin�lunk, mert szeretj�k. Mi tagad�s neh�z elkezdeni, kell hozz� egy j� adag akarater� n�mi kitart�ssal f�szerezve, de ha egyszer r�szokik az ember igazi f�gg�s�get okozhat.
 

Sport�g v�laszt�sa
Pr�b�lkozzunk!
Ahogy a fentiekben is eml�tettem, a l�nyeg, hogy a sport egy kellemes tev�kenys�g, gyakorlatilag kikapcsol�d�s egyen. �tlagban az emberek a fut�ssal pr�b�lkoznak, mert k�nnyen el�rhet�, olcs� �s a zs�r�get�s szempontj�b�l egyik leghasznosabb sport�g. Igen, val� igaz, hogy van sz�mos el�nye, m�gis szerintem ha �gy d�nt�kn elkezd�nk sportolni, olyat v�lasszunk, amit azt�n t�nyleg szeretni fogunk. El�sz�r nyilv�n pr�b�lkozni kell, min�l t�bb sport�gat kipr�b�lunk, azt�n kiv�lasztjuk azt, amelyik nek�nk a legjobban tetszett. K�nnyen meglehet, hogy a fut�s nem lesz a sz�v�nk cs�cske, de a r�plabda m�r igen. Az is lehet, hogy vil�g�let�nkben ut�ltunk kosarazni, de az �sz�st ellenben megkedvelj�k.
Ha nem tudjuk, hogyan induljunk el, hiszen a vil�g �sszes sport�g�t m�gse pr�b�lhatjuk ki, �rdemes az egy�nis�g�nkb�l kiindulni. A k�zilabda p�ld�ul az �tlagosn�l durv�bb sport, teh�t ha tudjuk magunkr�l, hogy nem szeret�nk m�sokkal konfront�l�dni �rdemesebb p�ld�ul a r�plabd�t v�asztani. Azon sem �rt elgondolkozni, hogy ink�bb csapatj�t�kosok vagyunk, vagy jobban teljes�t�nk egy�nk�n.

Inspir�ci�
�tletek
Nem mindig k�nny� r�venni magunkat az edz�sre, egy sz�rke, es�s napon p�ld�ul sz�vesebben maradunk otthon, �s t�len se szeret�nk kimenni a h�zb�l. A legt�bbsz�r azt olvasom, hogy szerezz�nk magunknak, k�l�n�sen fut�shoz �j edz�scuccokat, ami igen, val�ban inspir�l� tud lenni sz�momra is, de ezek a felszerel�sek nem t�l olcs�ak, �s egy-k�t �v m�lva m�r eg�szen biztos az �jdons�g var�zs�t is elveszti, ami ism�telten megterheln� a p�nzt�rc�nkat. Nem mondom, hogy ne v�s�roljunk magunknak csodasz�p sportruh�kat, ha megtehetj�k, de nem csak ezzel csin�lhatunk kedvet a testmozg�shoz.
A fut�sn�l maradva �rdemes odafigyelni a k�rnyezetre. Egy�ltal�n nem olyan felemel� az �t sz�l�n futni, mint egy tavas, vagy kiss� erd�s r�szen, ugyanakkor ker�lj�k az elhagyatott ter�leteket is! A k�rnyezetv�ltoz�s m�r �nmag�ban kellemes, egy kis sportol�ssal �sszek�tve pedig igaz�n j�les� lehet a maga f�raszt� m�dj�n.
Ha t�rsas�gkedvel� emberek vagyunk – mint �ltal�ban mindenki, - �rdemes megpr�b�lni beszervezni egy bar�tot, vagy csal�dtagot, de amennyiben ez nem m�k�dik elmehet�nk k�l�n egyes�letekhez is, vannak amelyek kfejezetten hobbi szinten, az eg�szs�ges �letm�d cimsz� alatt tartanak edz�seket, �s m�ris sokkal jobb �rz�s, hiszen nem vagyunk egyed�l.
A zene igaz�n inspir�l� lehet ak�r fut�sn�l, ak�r gimnasztik�z�sn�l, ez nem is nagy titok, viszont �rdemes telefon helyett mp3 lej�tsz�t haszn�lni, mert jobban b�rja az es�st, �s egy olcs�bb darabot kev�sb� is sajn�lunk, ha esetleg t�nkremegy, ami sportol�s k�zben k�nnyen el�fordulhat.

Eg�szs�ges �letm�d
Betegs�gek megel�z�se
Teh�t egy kicsit b�vebben is kit�rn�k a testedz�s hat�saira, hiszen k�ztudottan jav�tja a k�z�rzetet �s sz�mos biol�giai folyamatra is pozit�van hat, gyakorlatilag az eg�szs�ges �letm�d r�sze. Ez�ltal nemcsak, hogy jobban �rezhetj�k magunkat a b�r�nkben, de eg�szs�gesebbek lesz�nk �s sz�mos betegs�get is megel�zhet�nk vele. Seg�thet a hangulat jav�t�sban, a stresszold�sban, a depresszi� kezel�s�ben is jelent�s szerepe lehet az endorfin termel�s�nek k�sz�nhet�en. J� hat�ssal van tov�bb� a kering�sre, �gy megel�zheti a v�rr�g kialakul�s�t �s ez�ltal a szivinfarktus es�lye is cs�kken. N�veli a t�d� kapacit�s�st, er�s�ti az immunrendszert, �gy a kisebb j�rv�nyokat is nagyobb es�llyel ker�lhetj�k el.